Nyírbátor

Anera

Ősszel elkezdtem művészettörténetet tanulni, úgyhogy időnként meg kell néznem ezt-azt:) Néhány hete leszálltam a vonatról, hogy megnézem Nyírbátorban a református és a katolikus templomot:) A következőre meg visszaszálltam, szóval csak villámlátogatás volt, de útba esett apukámhoz menet:)

Nyírbátor egy 13500 lakosú kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Már a középkorban is virágzó kulturális és igazgatási központ volt, elsősorban a Báthori családnak köszönhetően. De a nevét nem róluk kapta, hanem az ótörök batír – hős jelentésű szóból ered.

Gótikus református templom

           Eredetileg Szent Györgynek szentelt főúri kápolna volt, a magyar késő gótika és a korai reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása. A templom építtetője Báthori István erdélyi vajda és országbíró, aki jelentős szerepet játszott a várkastély és a minorita templom építésében is. Az építkezés kezdetének dátumát pontosan nem ismerjük, de 1484-ben Geréb László erdélyi püspök említi, hogy a város tizedjövedelmét átengedi a vajdának és a Szent György templomnak. Ez talán az épület alapkövének letételét is jelenti. A szentély lábazatába beírt 1494-es évszám a munka folytonosságát jelzi, a befejezés dátuma 1511. A Báthori család ecsedi ága a XVI. század közepén tért át az új kálvini hitre, s ezzel a város lakosságával együtt a Szent György templom is reformátussá vált.



Az épület egyetlen hatalmas teremből áll, melynek délnyugati sarkához kisméretű, négyszögletes alaprajzú lépcsőtorony kapcsolódik. Mellette a középtengelytől kissé északra tolódva nyílik a gazdagon díszített csúcsíves nyugati kapu, amely kiképzését és díszítését tekintve szászországi kapcsolatokra utal.

A kapu fölé falazták be az egyik legszebb kőből faragott Báthori címert. A lófejpajzs köré sárkány csavarodik és az egészet tizenkét stilizált akantusz levélből álló kerek növénykoszorú veszi körül, fölötte sárkányos sisakdísszel.

A legenda szerint a Báthori címerpajzsba a sárkány Vid nevű ősük hőstette nyomán került, aki a közeli Ecsedi lápban tanyázó, a környéket pusztító, az ott élőket rettegésben tartó sárkányt megölte, annak fogait bizonyítékként kivette.

A templom dél-nyugati sarka közelében áll hazánk legnagyobb és egyben legrégibb fa harangtornya, amely 1640 körül épült a Bethlen család megrendelésére. Készítői erdélyi ácsok voltak, tölgyfából készült. Alapterülete 10x10 méter, magassága meghaladja a 32 métert. 

A várostörténeti sétány

 A Minorita és a Református templom között húzódó Várostörténeti sétányon megismerhetik a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit a Szentvér utca legendáját és a Báthoriak történetét – mindezt életnagyságú szoborillusztrációk kíséretében.

Minorita templom

A templom a kenyérmezei győztes csata után épült. Valószínű, hogy a csata zsákmányából épült egy egyhajós, gótikus teremtemplom. 1587-ben feldúlják, felgyújtják a templomot és a kolostort. Ezután 130 évig nincs római katolikus temploma Nyírbátornak. 1717-ben, a török hódoltság megszűnése után az erdélyi Baksafalváról származó minorita szerzetes, Kelemen Didák kezdi meg a templom helyreállítását. 1718-ban már kész van a templom ideiglenes tetőzete, lapos fagerendás mennyezettel. 1722 és 1724 között készült el a barokk boltozat, 1725. október 4-én szentelik fel újra a templomot. A XVIII. és a XIX. században sokan temetkeznek a templomba, közöttük Krucsay János, Pexa Imre és Jósa István, akik az oltáraik alatt pihennek.

A főoltár 12 méter magas, Lőcsén készült.. Az oltárképen Assisi Szent Ferenc stigmatizációja látható, azonban az arc Kelemen Didák arca. Szent Péter és Szent Pál szobrok láthatók az oltár bal és jobb oldalán. Az oltár szintjeit barokk stílusú csavart és sima fából készült, ám márvány hatású oszlopok tartják. Az oltárkép feletti festményen a pünkösdi jelenet látható, a legfelső képen az Atya szimbolikus képe. Az oltár legtetején Szent Mihály őrködik, aki eltiporja a Sátánt. A pajzsára írt szöveg, "Quis ut Deus", magyarul azt jelenti: Ki olyan, mint Isten?

A bal oldali mellékoltár neve Szent Anna oltár. A fő motívuma Szent Anna, aki kislányát, Szűz Máriát imádkozni tanítja. Mellette jobb oldalon Szent Sebestyén nyilakkal összelőtt szobra látható, bal oldalon pedig Szent András látható. A fenti oltárképen Assisi Szent Klára látható Oltáriszentséggel a kezében, aki a városba betörni készülő szaracén zsoldosokat állítja meg. Jobbra tőle Kortonai Szent Margit, a nagy bűnbánó látható, balra szent Krisztina. Az oltár tetején szent Kázmér látható. Az oltár készíttetője, gróf Pexa Imre az oltár alatti kriptában van eltemetve. 
A jobb oldali mellékoltár neve Pieta oltár. Az oltár közepén a Piéta szobor látható, mely attól érdekes, hogy egyetlen darab fából faragta az ismeretlen mester. Jobbra tőle látható első szent királyunk, szent István, balra pedig szent István, az Egyház első vértanúja. A második szinten a festményen Páduai Szent Antal látható, akinek az imádságos könyvén megjelent a kis Jézus. Jobbra tőle szent László király, balra pedig szent Imre herceg, aki a magyar ifjúság védőszentje. Az oltár tetején szent József látható, aki az Egyház védőszentje. Az oltár készíttetője, Jósa István az oltár alatti kriptában van eltemetve. 

 

A Krucsay oltár

Templom leghíresebb oltára a Krucsay oltár, vagy más néven Passió oltár. Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja drámai erővel. Nádfői Krucsay János kisvárdai várkapitány adományozta a templomnak, egy eperjesi művész készítette. Az oltár barokk szerkezetű, de az alakok a gótika tökéletességét hordozzák magukon.
Krucsay János II. Rákóczy Ferenc híve volt, a szabadságharc alkalmával többször is fogságba került és a szatmári béke megkötése után (1711) szabadult. Amikor a hazatért kiderült, hogy a felesége, Tolvay Borbála többször is megcsalta. Haragjában feljelenti a feleségét és"sok rendbéli kurvasága és ezáltal történt......terhének elvesztése iránt való istentelen praktikája" miatt halált kér a fejére. A bíróság bűnösnek találta az asszonyt, -aki maga is bűnösnek vallotta magát - és kimondta a halálos ítéletet. De Krucsay megbocsát feleségének, így a bírói ítélet érvényét veszti. Krucsay megígérteti a feleségével, hogy többször nem csalja meg, ellenkező esetben Krucsay saját kezüleg kivégzi, továbbá az asszony minden vagyona a férjére száll. 1727 november 21-én az asszonyt újra rajtakapják, amint az íródeákjával megcsalja a férjét. Az asszony a rádi minorita kolostorba menekül. A plébános jóhiszeműen el is ment, rábeszélte az asszonyt, aki 11 nap után kijött a kolostorból. Ám a a fegyveresek azonnal elfogták és az 1727. december 17-ei közgyülésen Krucsay János halált kért felesége fejére a következő indokkal: "a hóhér keze vegye ki a tisztességes emberek közül".
A vád ismét házasságtörés volt visszaeséssel súlyosbítva. A pert feltűnő gyorsasággal tárgyalták, a férje ez alkalommal nem bocsátott meg a feleségének és 26 igen és 16 nem szavazat mellet kimondták a halálos ítéletet.
Krucsay János viharos gyorsasággal, nem egészen 3 hónapon belül megnősült, ami azt a gyanút kelti, hogy ez az ismeretség régóta fennállhatott. Marad a kérdés, miért éppen Nyírbátorban állítatta Krucsay János a Passió oltárt?
A válasz az lehet, hogy a per folyamán a minoritákat sértette meg aljas hazugsággal, amely egy ember halálához vezetett. S mivel Nyírbátorban a minorita szerzetes Kelemen Didák kezdte meg a templom újjáépítését, így Krucsay úgy látta, hogy ennél jobb helye nem lesz az oltárnak. A Passió oltárt már 1729-ben elkezdték építeni, nagyjából 2 év múlva van kész."
Krucsay János, végakarata szerint az oltár alatti kriptában nyugszik.

 Az oltár készítője a Felvidékről, Eperjesről származhatott. Az oltáron Krisztus szenvedésének ábrázolása gótikus jelenetciklusokban látható. Elrendezése a középkori misztériumjátékokra emlékeztet. A cselekménysorozat az Olajfák hegye jelenetével indul. Balról az oltár földszinti sarkában a térdelő Krisztus imádkozik. Előtte konzolhoz rögzítve kelyhet tartó kis puttó, Jézus felé hajol. A kigúnyolás jelenete 2. Az Ostorozás jelenete a bal oldali konzolon látható. Krisztus lehajtott fejjel áll, ruháitól megfosztva, hátrakötött karokkal. Mellette hideg tekintetű, mezítlábas pribékek állnak. Kuruckori, népies, pitykegombos ruhát viselnek, fejükön süveget, kezükben ostor. 3. A következő szinten a Töviskoszorús Krisztus, ruhátlan felsőtesttel. A koszorúzást végző katonák a kigúnyolást szimbolizálják, egyikük még a nyelvét is kiölti. Középen az Ecce Homo jelenete látható. Pilátus egy erkély mögül mutatja be a tömegnek Krisztust, kétoldalt az ablakokon Annás és Kaifás zsidó főpapok néznek ki. Az erkély közepén töviskoszorúval, palástban a lehajtott fejű Krisztus áll. Mögötte, baloldalt, fekete öltözetű bakó, vad tekintettel. Pilátus török turbánt és díszes kaftánt visel, arckifejezése könyörületes, megilletődött. Meggyőző kézmozdulattal az ártatlan Krisztus mellé akarja állítani a népet. Az Ecce Homo jobb oldalán a Kigúnyolás jelenetét faragták ki. Egy térdelő katona nádszálat nyújt Krisztusnak, a páncélos öltözetű katona pedig egy hosszú lándzsát fog. Krisztus bal válláról vörös színű köpeny esik le, ez a szomorúság jelképe. A jobb oldali konzolon a Keresztrevitel jelenete. Krisztus előtt egy karddal és lándzsával felszerelt sisakos katona megy. Jézus a jobb vállán keresztfát cipel. Mögötte Cirémei Simon ácsmester próbálja enyhíteni a kereszt terhét. Az ácsmesteren kemény kalap, bőrkötény, csizma, ezek a polgáriasodó viselet előhírnökei. A Keresztrefeszítés jelente az oltár jobb sarkán zajlik. A földre borított keresztfára Krisztus bal karját már rászegezte egy katona. Társa kalapácsot emel, hogy átszegezze Krisztus lábait. A Kálvária az oltár központja, a középső rész egész területét kitölti. A kereszten haldokló Krisztus Mária és János fogja közre. A kompozíció egy felfelé körkörösen hullámzó vonalra fűződik, melynek középpontja Krisztus lecsukló feje. A Golgota alatt, a predella mélyén a Halott Krisztus fekvő szoboralakja jelenik meg. Ez a szobor hasonlít az oltáron lévő többi ábrázolásra, de durvább kidolgozású. A Krisztus a pokol tornácán című jelenet a szarkofág idomú oltármenza frontális oldalára került. Lapos dombormű, témája a feltámadt Krisztus az első emberpárt szabadítja ki a Seolból. A menza két végét stilizált levéldíszek ölelik át. A domborművet a már özvegy Pogány Borbála készíttette. Az oltár ormán a Feltámadt Krisztus áll. Alakja törékeny, megnyúlt. Az ég felé tekint, jobbjával áldást oszt, bal kezében zászló. A gótika továbbélését ez a szoboralak érezteti a legjellemzőbben. Kétoldalt a gyámokon két angyalka ül, a jobb oldali Veronika kendőjével, a bal oldali Krisztus szenvedéseinek eszközeivel.

http://anera.blogstar.hu/./pages/anera/contents/blog/32496/pics/lead_800x600.jpg
művtöri,nyírbátor,templom,útibeszámoló
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?