Belvárosi Plébániatemplom - Budapest

Anera

Az utóbbi időben többször is jártam a plébániatemplomban, sőt még az ásatás alatt is:) Írnom is kellett róla, gondoltam megosztom veletek is pár képpel együtt. De menjetek el, nézzétek meg, mert érdemes!:)

Feltárás közben

A plébániatemplom a budapesti Március 15-e téren, az Erzsébet-híd pesti hídfőjének északi oldalán álló kéttornyú római katolikus templom, a köznyelv Belvárosi Templomnak nevezi. 1777-ig Pest város egyetlen plébániája volt, rendszeresen politikai, közéleti események színtere is volt. Itt temették el Szent Gellért püspököt, itt választották királlyá II. Ulászlót, több országgyűlést is tartottak, kiváltságos helyzetet élvezett.

Területe a római kortól kezdve használatban van. A tér alatt egy Kr. u. 350 körül épült négyszögletes, 86x84 méter alapterületű tábor maradványai húzódnak. A tábor sarkain egy-egy legyező alakú torony alatt, 3,4 méter vastag oldalfalait 2-2 U alakú torony védte. A parancsnoki épület helyén épült fel valószínűleg a XII. században az a háromhajós, keleti oldalán három félköríves apszissal zárt kéttornyú román stílusú templom, amelyhez felhasználtak római kori köveket is, s amelyet részleteiben ma is láthatunk. De már korábban is lehetett valamilyen templom ezen a helyen, mert a régészeti feltárás alatt XI. századból való sírokat is találtak, s egyes források szerint itt temették el 1046-os halálakor Szent Gellért püspök testét is először. Ennek a templomnak a nyomait egyetlen ásatáson sem találták meg, mindössze egy XI. századi szalagfonattal díszített kőfaragvány került elő, amit később átfaragtak kapuelemmé, így nem tudni, hogy valóban a helyszínen állt vagy csak építőanyagként szállították ide.

XIV. század folyamán lebontották az épület keleti három apszisát és felépítették a máig álló hatalmas szentélyt gótikus stílusban, amelynek oszlopokkal határolt középső liturgikus terét szentélykörüljáró keretezi. Ebben a folyosószerű körüljáróban ülőfülkék tagolják a falakat, középen pedig egy nagyobb, falképekkel ékes fülke zárja a szentélyt. A fülkét a falfestmény fölött eredetileg festett kőbaldachin zárta. A déli zarándokkapu eredeti formájában és a déli torony is ekkor készülhetett a megtartott románkori déli homlokzat elé. Az átépítés datálása máig vita tárgya, ugyanis 2010-ben előkerült a szentély egyik fülkéjében egy falkép, mely a Trónoló Madonnát ábrázolja a jobb térdén álló gyermek Jézussal, valamint a fülke északi oldalfalán egy püspökszent (talán Szent Gellért püspök?) látható. A kép keletkezését korábbra teszik, mint eddig az építkezését. A legújabb kutatások szerint a XIV. század elején keletkezhetett. Minden bizonnyal még a török hódítás előtt elfalazták, mert nem látszik sérülés az alakok arcán. Némileg érthetetlen, hogy korábban miért nem tárták fel, hiszen Mária trónusának alsó része kilátszott. Ikonográfiailag a templom elnevezéséhez igazodik, hiszen a Megváltót világra hozó és a mennybe került Nagyboldogasszonyt ábrázolja.

II. Ulászló idején – újabb, immár későgótikus átépítés következett. Ennek emléke a királyi oratórium a szentélykörüljáró déli kápolnája fölött, lépcsőjének bejárata, a külső homlokzatok úgynevezett „pálcatagos” kapukeretei, az ekkor épült kápolnák ablakmaradványai, továbbá a mai sekrestye eredetileg emeletes épülete. A szentély ülőfülkéit freskósorozattal ékesítették, melyeket később a török hódoltság idején lemeszeltek. Majdnem mindegyik kőkeretén megtalálhatóak az eredeti középkori festésnyomai, vörös, sötétszürke, okkersárgás földszínek. Négy ülőfülke ívzáradéka alatti mérműben láthatóak angyalt ábrázoló freskómaradványok, egyiküknek az arcát lekaparták, valószínűleg a törökidők alatt, egy másikon látszik az angyal szárnya is, nemcsak a feje. Két fülkében tematikusan azonosítható jelenet is van, a keleti fal egyik fülkéjében Krisztus az Olajfák hegyén jelenet látható. A déli fal egyik keleti fülkéjében pedig a Keresztrefeszítés ábrázolása, melyet felülről egy angyal kísér. A mellette levő fülkében ma már csak foltokban vehető ki jelenet – a fülkék 1942-43-as feltárásakor készített fotókon még jobb minőségben látható - , mely egy köpönyeges, jobbjában kardot tartó lovagot ábrázol, akiben Szent Mártont ismerhetjük fel. A falképeket többször is leválasztották a falról, hogy restaurálják őket, először a II. világháború után a Budapesti Történeti Múzeumban, majd 2009-10-ben a Képzőművészeti Egyetem diákjainak volt ez a vizsgamunkája. A restaurálás után az eredeti helyükre kerültek vissza.

A templomban található két hat méter magas, reneszánsz pasztoforium, azaz szentségház, melyek a XVI. század elején készültek, s jelenleg a templom két utolsó kápolnájában az északi és déli oldalon találhatóak. Anyagukban és díszítményrendszerükben nagyon hasonlóak, mindkettő kétféle márványból készült, s a központjukban levő szentségtartó fülkét emelik ki. Az északi oldalon levőt Nagyrévy András püspök állítatta, Szent Erzsébet ereklyéjét őrzi. A déli oldalon elhelyezkedő 1507-ben épült Pest város adományaként, 2006-ban Szent László ereklyéjét helyezték el benne.

1541 után, a török időben rövid ideig dzsámiként működött. Ennek emléke a szentélyben látható egyszerű imafülke (ún. „mihráb”), és egy feketével festett felirat maradványa. A törökök csak a szentélyt használták, a templom nyugati fele romos volt. A tornyot visszabontották, majd minaretet építettek, melynek nem lehet a pontos helyét meghatározni. 1686 után a török uralom megszűnésével több részletben felépült a templom hajója és déli tornya barokk stílusban a megmaradt gótikus falmaradványok felhasználásával Paur János György építőmester tervei alapján. A főhomlokzat északi tornya a XVIII. század végén épült, s a két torony végleges formáját Fessl János György és Hacker József ácsmesterek tervei és kivitelezésében nyerte el, XVI. Lajos stílusában készült vörösrézlemezzel borított elegáns copf toronysisakokkal.

1832-35 között Hild József tervei alapján építették fel a hajó nyugati oldalának klasszicista karzatát. Liszt Ferenc 1858 és 1871 között gyakran szállt meg a templom melletti plébániaépületben, hét évig ott is lakott. A templomban vezényelte a legtöbb alkalommal akár saját, akár más szerzők műveit. 1867. június 8-án a templom előtti felépített koronázási dombon tett esküt Ferenc József.

1890-ben jelent meg Némethy Lajos könyve a templom történetéről. 1889-90-ben Steindl Imre restaurálta a szentélyt, célja a jobb fényviszonyok megteremtése volt, élénk színekkel, historizáló ornamentikával festették ki. 1895-ben felvetődött a templom lebontásának vagy eltolásának ötlete az Erzsébet híd építése kapcsán. A terv – bár egészen 1937-ig kísértett, végül is nem valósult meg, a műemlék épület az eredeti helyén maradt.
Az 1932-44 között végeztek ásatást és falkutatást Lux Kálmán vezetésével, az elsődleges cél a román kori épület felkutatása volt. 1944-ben bombatalálat érte a templomot, az északi toronysisak megsemmisült, boltozatai átlyukadtak, a Zsolnay-gyárban készült neogótikus főoltárt telitalálat érte. 1945-48 között Gerő László vezetésével helyreállították a szentélyt, majd a hajót és a tornyokat. A szentély az újrafestéskor egyszínű, világos festést kapott. A főoltár pótlására Gerő László tervezett új oltárt, melynek táblaképeit Molnár C. Pál festőművész készítette el 1948-ban. Központi képe Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja, amint a felhőkön az égbe emelkedik, a tizenkét apostol pedig részben rá, részben az üres sírra tekint. A két szárnyon Jézus gyermekségének jeleneti láthatóak (angyali üdvözlet, Jézus születése, bemutatása a templomban, menekülés Egyiptomba, a 12 éves tanító Jézus). Nagyböjtkor az oltárt bezárják, a fő képen a Keresztrefeszítés látható, az oldalsó képeken pedig a szenvedéstörténet jelenetei. Az oltárszekrény felett nyolc, háromszög alakú kép található, melyeken egy-egy szent aranyozott hátterű arcképe látható.


2010-ben feltárásra és helyreállításra került a szentély keleti záródásának freskódísze.
2014-15 között újabb ásatás tisztázta a padlózat alatti római és középkori maradványokat. 400 négyzetméternyi területen folytak a munkálatok, s egy korábban nem ismert, 2,2 m mélységű árkot, fossát is felfedeztek, ami valószínűleg egy még korábbi katonai létesítmény részét képezhette. Ez után következhetett 2016-ban – a már korábban elvégzett külső homlokzati felújítás folytatásaként – a belsőtér helyreállítása. A padlószint alatt altemplom kialakítására került sor az ásatási eredmények bemutatásával.

http://anera.blogstar.hu/./pages/anera/contents/blog/40139/pics/lead_800x600.jpg
művtöri,templom,útibeszámoló
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?